|
Az élet és én
Az élet és én
11. fejezet
Nem tudhatod meg!
Naruto
- Hol vagyok? - kérdeztem magamtól. Mikor körülnéztem már gondoltam hogy álmodok, méghozzá rémálmot. Iskolában voltam. Épp most csengettek be. Sakura, Sasuke és Hinata bevonultak a terembe. De olyan érdekesen néztek ki. Sakura hasa nagy volt és a haja másképp nézett ki, nem a megszokott kivasalt hanem csak simán megfésült benne egy piros hajcsat. Sasukénak vállig érő haja volt és az egyik szemében Sharingan a másikban pedig Pain szeme volt... Fura... Hinatának az elöl lévő tincse hosszabb volt és a haja is hosszabb volt, felnőttesebb szemei voltak és neki is nagy hasa volt, olyan mint Sakunak... Oda jött hozzám és megcsókolt, én pedig megsimogattam a hasát.
- Ő lesz a világ legjobb fia! - mondta Hinata. Almomból anyám sikítása ébresztett fel. Kifutottam.
- Naruto csapd le azt a pókot! - sikítozott.
- Most komoly? 
- Igen! Csapd már le! - fel emeltem a lábam és letapostam a pókot.
- Tessék...
- Kösz! Reggelizz meg és menj el a barátaiddal ha akarsz! 
- Oksi. - felsétáltam a szobába. - Mennyi az idő? - nyúltam a telefonomért, bekapcsoltam  30 nem fogadott hívás? Azt hohy? Sakura? Vajon mit akar? Kicsöng...
- Végre óhajtottál felkelni! A f@sznak némítod le a telefonod?
- Sakura?
- Igen te állat!
- Mivan?
- Még kérded? Én már rég elindultam volna!
- Hölgyem nyugodjon meg! - hallatszott Tsunade banya hangja a vonalból.
- De ha nem tudom hogy mivan akk nem indulok! 
- Pedig jobb lesz!
- De mi van?
- Hinata kórházban van! Gyere már!
-  Ok! - és már indultam is.
- Naruto hova mész pizsamában?
- Basszus! Kórházba. - majd felfutottam a szobámba és felvettem valamit.
- Mi történt?
- Hinata.. Valami történt vele!
- Várj beviszlek! Sokkal gyorsabb mintha futnál vagy a busz az pl a következő fél 10-kor indul.
- Oké. - bepattantunk a fekete kocsiba és már indultunk is. Öt perc alatt oda értünk. Ki pattantam és futottam.
- Jó napot! Kit keres?
- Jó napot! Hyuga Hinatát.
- Sajnálom itt csak Haruno Hinata van.
- Akkor az. Megtudná mondani hogy hol van?
- Persze, a 3. Emeleten jobbra a második. De sajnos nem lehet bemenni hozzá.
- Nem gond! Köszönöm! - és már rohantam is felfelé.
Sakura
- Nem tudom hol van de ha ide ér akkor ki tekerem a nyakát! - panaszoltam Sasukének.
- Nyugi szivem!
- Egyébként minek neki telefon? Soha nem veszi fel!
- Igaz de nyugodj meg!
- Itt vagyok! - kiáltott Naruto.
- Na gyere csak ide! - örjöngtem,ökölbe szorítottam a kezem és megfordultam. Észre vettem hogy Naruto mennyire igyekszik, sőt úgy sietett hogy a saját lábában elesett. Fel állt és már futott is tovább, elengedtem a kezeim és nyugodt lettem.
- Na mi van Hinatával??? - Naruto rám nézett. - Kérlek ne bánts Sakura drága! - védte az arcát.
- Nem bántalak de még egy "drágát" meg ne halljak!
- Igenis!
- Hinata, nem tudom hogy most hogy van...
- De mi történt vele?
- Először hányt utána elájult és végül de nem utolsó sorban leesett a lépcsőről.
- Akkor valószínű mindene eltört. - mondta Naruto.
- Nem Tsunade asszony azt mondta hogy csak a feje sérült meg de az is csak egy seb. Úgyhogy örülhetünk
- Akkor jó! De mi ez a hányás meg ilyenek?
- Nem tudom...
Hinata
Felkeltem, Tsunade asszony ott állt.
- Végre hogy felkeltél! Van egy jó hírem!
- Igen, mi lenne az?
- Terhes vagy egy kisfiúval! 
- Csodás!  - vettem fel egy mű nevetést az arcomra.
- A hírt majd maga mondja el a többieknek viszlát!
- Viszlát! - felkeltem az ágyból.
- Jajj a terhességi papírt itt ne hadja! - a kezembe nyomta a papírt és kiment. Gyorsan eldobtam a papírt a kukába és kimentem.
- Szia Hinata! - köszönt rám mindenki.
- Sziasztok. 
- Nos, mi a baj? - kérdezte Naruto.
- Semmi, csak egy kis sérülés.
- De nem csak az! A hányás?
- Az csak betegség!  - vágtam rá.
- Oké, nyugi... - távolodott el tőlem Naruto. - Az a lényeg hogy nincs semmi komoly bajod! - mosolyodott el. Nem tudom miért de mintha kicsit megkönnyebbült volna. Haza indultunk. Hamar vissza értünk.
Naruto
- Tudod Hinata én azt hittem hogy terhes vagy. - mondta Sakura.
- Ugyan már! - nevette el magát Hinata.
- Még jó hogy nem az! Így legalább tudunk ma bulizni! - csatlakoztam én is a beszélgetéshez.
- Kabd be te állat! - rugott fejbe Sakura.
- Na mi van!? Ez fájt!
- Szerinted mivan? Én terhes vagyok ha nem zavar!
- Ja tényleg... Akkor Sasuke sem iszik!
- Haljál meg. - mondta Sasuke.
- Nyugalom fiúk, én úgysem szeretem az alkoholt. - avatkozott be Hinata is.
- Na de Hinata! - mondtam. - Múltkor is berúgtál.
- Az akkor volt. Meg is bántam hogy ittam. Most nem fogok.
Sakura
- Oké... - mondták a fiúk. De nekem itt valami nagyon gyanús...
- Hinata beszélhetnénk négy szem közt? - kérdeztem.
- Persze. - majd bementünk a szobámba és leültünk az ágyra.
- Kérdezhetek valamit?
- Igen...
- Terhes vagy?
- Jajj ettől féltem...
- Nos? - kiváncsi vagyok baszki! Mondd már!
- Igen...
- Tényleg és miért nem mondtad ezt még el nekünk? Naruto tudja? - Shannaro! Tudtam!!
- Mert... Nem tudja... De ne is mond el neki... Kérlek!
- ? De miért ne?
- Azért mert... Félek hogy megutál...
- Ugyan! - habár... aznap amit mondott annak a fiúnak...
- Nem mondod el neki ugye?
- Nem... 
- Köszönöm...
- Hinata! Ki jönnél? - hallatszott Naruto hangja az ajtó mögül. Hinata golyó szemekkel nézett rám.
- Ugye nem hallotta meg? - vállat vontam majd Hinata nagyot nyelve ki ment a szobából.
- Van egy jó hírem! Elmondjam? - rohanta le Hinatát.
- Igen... Mi lenne az?
- Ma bemutatlak a szüleimnek! 
- Ez remek! - könnyebbült meg Hinata.
- Akkor készülj! Minél hamarabb megyünk annál jobb!
- Ömm...
- Mi az?
- Egy kis bibi... - Ez mit jelenthet? El mondja neki hogy gyereket vár? Vagy mi az a "bibi"?
Naruto
- Mi lenne az a bibi? - nagyot nyeltem. Vajon terhes? Nem hiszem... Akkor mi az a "bibi"?
- Ma fél hétkor... Néptáncra kell mennem...
- Nincs gond! Akkor most elindulunk és még tudunk nálunk is lenni egy kicst, és utána elkisérlek táncra. Úgy jó?
- Rendben. - mondta majd felvette a cipőjét és a pulcsiját.
- Akkor mi mentünk. Császtok! - mondtam majd elindultunk
- Sziasztok. - hallatszott és már csak Hinata és én voltunk.
- Amúgy jól vagy? - kérdeztem.
- Igen. Te?
- Jól. - majd a tarkómra tettem a kezeim.
- Egyébként... - lenéztem Hinatára.
- Hmm? Mi az? - kérdeztem.
- M-mit szólnál ha... Én tőled... Gyermeket várnék?
- Ezt hogy érted? - csak néztem Hinatát. Észre sem vettem hogy egy fa van előttem. Neki mentem.
- Jól vagy? - kérdezte Hinata majd kimásztam a fából és vigyorogtam.
- Naná! - majd tovább mentünk.
- Mikor érünk oda? - kérdezte Hinata.
- Mindjárt. Miért? - megint lenéztem rá.
- Csak azért mert, sikerült felvennem a szakadt cipőm és ha így folytatom orra fogok esni. - pirult el Hinata.
- Azon segíthetünk! - mondtam majd a kezembe vettem és vittem.
- Nem azért mondtam hogy vigyél. - mostmár teljesen piros volt az arca.
- Tudom! Te nem vagy olyan. - vigyorogtam majd futni kezdtem.
- Hova sietsz?
- Haza. - lassan megérkeztünk.
- Szia fiam hol voltál? - kérdezte apám mikor beléptem. Hinata szorosan mögöttem állt szinte beleolvadt a hátamba. Kicsit ki kukucskált. De nem vették észre.
- UZUMAKI NARUTO HOL VOLTÁL?!?! - kérdezte anyám is, na jó ez inkább kiabálás volt.
- N-Naruto... Roszkor jöttem? - nyikkant meg mögöttem Hinata.
- Ugyan dehogy!
- Naruto kivel beszélgetsz? - kérdezte a faterom.
- Behúzok eggyet ha nem mondod meg hogy hol voltál! - mondta mutter aki már ökölbe szorított kézzel állt előttem és már emelte a kezét egy boxhoz. Meglátta Hinata kezét a vállamon. Szinte szét tépte a pulcsim a kezével. Nagyon izgult.
- Kié az a kéz? - kérdezte majd lenyugodott.
- Hinatáé. Nem emlékszel? Mondtam hogy jövünk.
- Jajj tényleg! Ki ment a fejemből! Szia Hinata én Uzumaki Kushina vagyok! Naruto anyukája. 40 éves.
- J-jónapot. É-én Hyuga Hinata vagyok. Hyuga Hiashi lánya. 17 éves. - bökte ki nagy nehezen.
- Szia én Namikaze Minato vagyok. Naruto apja. 42 éves.
- Ö-örülök a találkozásnak! Örülök hogy megismerhetem önöket!
- Ugyan tegezz csak! - mondta Kushina.
- Van egy rossz hírünk... Naruto a nagyapád itthon van...
- Nem mondod komolyan! - ekkor lépett ki a konyhából Jiraya. Óó nekem!
- Szia kislány hogy hívnak?- bújt oda Hinatához.
- Hyuga Hinata.
- Kapok egy puszikát?
- Szállj le róla te perverz!
- Jól van na! - majd vissza ment a szobába.
- Nem ültök le? - kérdezte Minato.
- Nem hiszem mert kezdődik Hinata tánc órája.
- Milyen táncra jársz? - kérdezte Kushina.
- Néptánc.
- Tényleg? Arra én is jártam és Minato is! Narutót is rá akartuk venni. De ő nem szereti a hagyományokat.
- Az jó! Kár pedig én nagyon szeretem a néptáncot.
- Na megyünk Hinata?
- Igen. Sziasztok!
- Hali majd jövök!
- Sziasztok! - becsuktam az ajtót és indultunk is.
- Nagyon kedves szüleid vannak!
- Köszi! - út közben esni kezdett az eső.
- Jajj ne. - mondta Hinata majd megfogta a kezem és bevitt az egyik tető alá.
- Ugye tudod hogy itt nem lehetünk egész nap! - mondtam.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó